Barion Pixel

Becsei Ágnes, Papp Krisztián, Pollner Péter, Solymosi Norbert, Makó Magdolna, Pándics Tamás, Csabai István – Új fertőző betegségek nyomon követése városi szennyvízben

Bár korábban az orvostudomány fejlődésével, a védőoltások bevezetésével és a hatékony megelőzési stratégiákkal a fertőző betegségek jelentősége csökkent a fejlett világban, de az újabb kihívások, mint a klímaváltozás, a globalizáció, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) és más okok miatt az újonnan felbukkanó fertőző betegségek az utóbbi időben megint kiemelt fontossággal bírnak. A COVID-19-hez hasonló járványok megfelelő minőségű és mennyiségű releváns adat összegyűjtésével és feldolgozásával nyomon követhetőké és könnyebben kezelhetőké válhatnak. Elolvasom

Dr. Kucsák Mónika – Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke – Gondolatok, tapasztalatok és esetleges továbblépések a COVID járvány tükrében a kapcsolódó víz és szennyvíz kérdések felvázolásával

Cikkünk szakmánk területéről a települési vízgazdálkodás egyes új jelenségeit említi meg. A települési vízgazdálkodás egy holisztikus szemlélettel kezelhető, komplex tevékenység, ahol különböző szakemberek összehangolt együttműködésére van szükség, és különösen igaz ez a COVID által okozott mai helyzetre. Elolvasom

Dr. Kucsák Mónika – Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke – COVID-19 megjelenésének hatása a vízgazdálkodásra

A jelenlegi vészhelyzet, amit a COVID-19 vírus megjelenése okozott, számos újszerű helyzetet teremtett sok szakterületen, így a vízellátás és szennyvíztisztítás területén is. Elolvasom

Oszoly Tamás – Többcélú települési csapadékvíz gazdálkodás

A csapadékesemények időbeni eloszlása egyre rendszertelenebb. Egy-egy időszakon belül okoz problémát az aszályos időszak, és a településeken a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Még a gondosan kialakított csapadékvíz elvezető/kezelő rendszerek is túlterheltté válnak, de kiváltképp sokszorozódnak a problémák azon területeken, ahol még mutatóban sem létesült csapadékvíz elvezetés/kezelés. Elolvasom

Dr. Fleit Ernő – Mikroszennyező anyagok a vizeinkben – valós veszély vagy felnagyított mítosz?

A mikroszennyező anyagokkal kapcsolatosan megfigyelhető, hogy el nem ülő harci táncot jár körülöttök az írott és az elektronikus sajtó, a média. A felröppenő hírek hallatán élénk és negatív lakossági reakciókat tapasztalhatunk, miközben a hatóságok és vízi közmű szolgáltatók többnyire halk és kevéssé meggyőző érvekkel reagálnak. Elolvasom

Dr. Kun Ágnes: A mikroszennyezők kockázata a használtvizek újrahasznosításában

Napjaink egyik legnagyobb globális környezeti kihívása a vízhiány, amelyet a klímaváltozás, népességnövekedés, növekvő ipari és mezőgazdasági vízigény következményei egyszerre hívtak életre. Azokon a területeken, ahol az édesvízkészlet nem elegendő a vízigény kielégítésére, a szennyvíz felhasználása számos esetben alternatív vízforrást jelenthet. Elolvasom

Huzsvár Tamás, Wéber Richárd, Dr. Hős Csaba: Ivóvízhálózatok tűzi- és ivóvízkapacitás növelése

Napjaink vízművei igen sokrétű elvárásokkal szembesülnek. A lakosság számára nélkülözhetetlen ivóvíz szolgáltatása mellett a tűz és katasztrófa-védelemben is igen jelentős szerep jut számukra a tűzcsapok üzemeltetése által. Az 54/2014-es kormányrendelet a szolgáltatókat jelöli meg mint a tűzcsapok felülvizsgálatáért és karbantartásáért felelős szervezetek. Elolvasom

Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr.: Vitaindító a fenntartható szanitáció útjainak megtalálása érdekében

Az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai 6. pontjában található a 6.2. számú, a bolygónk szanitációjára vonatkozó SDG. ( A Szerkesztő megjegyzése: Sustainable Development Goals rövidítése), mely a MaSzeSz profilját szorosan érinti. Elolvasom

Dr. Veres Zoltán: Szennyvíztisztító telepek fajlagos költségei a telepeken jelentkező tevékenységek alapján

A Nyírségvíz Zrt.-hez tartozó 33 szennyvíztisztító telep fajlagos közvetlen költségeit vizsgáltuk úgy, mint energia, bérek, vegyszerek, poli-elektrolit, VTD. Ezen felül számoltuk a tisztításhoz indirekt módon összefüggésbe hozható költségeket (felhasznált víz, iszapkezelés költsége), de kihagytuk a csatornahálózat üzemeltetéséhez tartozó, illetve az általános osztott költségeket. A telepek mindegyike eleveniszapos technológiával működik. Elolvasom

Kornos Tibor – Rácz Tibor: Vízhozamszabályozó berendezések a csapadékvíz-gazdálkodásban

A városi környezet alapvető infrastruktúráját képezik a többletként jelentkező, vagy használt vizek elvezetésére szolgáló csatornák. A vízelvezetési feladatokkal kapcsolatban örvendetes fejlemény az, hogy a szennyvízelvezető csatornák kiépítettsége jelentős mértékben nőtt, és például Budapest esetében a teljes körű csatornázottság kimondható, és jelentős eredmény az, hogy a szennyvíz a fővárosban tisztítást követően jut a Dunába. Elolvasom

Hírcsatorna

0
    0
    Kosár
    A kosár üresVissza a webshopba