ÉRJE EL HIRDETÉSÉVEL SZAKEMBEREK SZÁZAIT!
Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség a kor követelményeinek megfelelő, elektronikus formában megjelenő szakmai lapját, a HÍRCSATORNÁT az ÁGAZAT 2000 SZAKEMBERE … Elolvasom
Kategória: Hírcsatorna
ROLAND KLAUDIA, SZABÓ ANDRÁS: GYÓGYSZERIPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE MEMBRÁN-BIOREAKTOR (MBR) TECHNOLÓGIÁVAL
1. BEVEZETÉS
Vajon mennyiben különbözik az ipari szennyvíz a kommunális szennyvíztől? Erre a kérdésre a válasz igen összetett lehet, hiszen nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy nem egy hétköznapi kommunális szennyvízről beszélünk, hanem meg kell vizsgálni a szóban forgó ipar … Elolvasom
Bezsenyi Anikó, Makó Magdolna, Takács Erzsébet – Mit tehetünk, ha nincs pénzünk negyedik tisztítási fokozat kialakítására
A szennyvíztisztításban a környezeti és egészségügyi kockázatot hordozó szerves mikroszennyezők egyre nagyobb figyelmet kapnak. Biológiailag nehezen bonthatók, így gyakran változatlan formában Elolvasom
Juhász János, Dr. Oláh József – Az elő-tisztítás és a csapadékvíz-kezelés helye és jelentősége a szennyvíztisztításban
A kommunális szennyvíz kezelése során az elsődleges előtisztítási folyamatok eltávolítják a szerves terhelés körülbelül 25 – 30 százalékát és gyakorlatilag az összes szervetlen szilárd anyagot. Az elő-ülepítéssel 33 – 35 % KOI és BOI eltávolítást lehet elérni. Elolvasom
Déllei Ákos – Ivóvízhálózatok nyomásérzékenységen alapuló topológia optimalizációja
Ivóvízhálózataink a világ első közüzemi szolgáltatásai között jöttek létre, ugyanis az élet legfontosabb alkotóelemét, a vizet szállítják a lakosság felé. A folyamatosan bővülő, egyre nagyobb városok általában kisebb városok, települések összekapcsolásával jönnek létre, melynek révén a kisebb ivóvízhálózatok egymásba integrálása következik be. Elolvasom
Bibok Attila, Tóth Zsolt, Sándor Dániel Benjámin, Szabó Anita, Kovács Lilla, Koncsos Tamás – Ivóvízhálózat fejlesztése intelligens klórozó rendszer és fertőtlenítőszer-adagolás optimalizáció alkalmazásával
Az ivóvízellátás az egyik legfontosabb alap-infrastruktúra az emberek életének és szociális tevékenységeinek biztosítására. Amennyiben az ivóvízbázis minősége szükségessé teszi, a víziközmű üzemeltetőnek és az ellátásért felelősnek törekednie kell a kitermelt víz minőségének javítására a megfelelő tisztítási technológia alkalmazásával. Ezzel párhuzamosan kezelni kell a hálózati vízminőségromlás kockázatát, mely a külső szennyezésekből és a vízhálózatban előforduló anyagokkal való reakciókból ered. Elolvasom
Becsei Ágnes, Papp Krisztián, Pollner Péter, Solymosi Norbert, Makó Magdolna, Pándics Tamás, Csabai István – Új fertőző betegségek nyomon követése városi szennyvízben
Bár korábban az orvostudomány fejlődésével, a védőoltások bevezetésével és a hatékony megelőzési stratégiákkal a fertőző betegségek jelentősége csökkent a fejlett világban, de az újabb kihívások, mint a klímaváltozás, a globalizáció, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) és más okok miatt az újonnan felbukkanó fertőző betegségek az utóbbi időben megint kiemelt fontossággal bírnak. A COVID-19-hez hasonló járványok megfelelő minőségű és mennyiségű releváns adat összegyűjtésével és feldolgozásával nyomon követhetőké és könnyebben kezelhetőké válhatnak. Elolvasom
Dr. Kucsák Mónika – Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke – Gondolatok, tapasztalatok és esetleges továbblépések a COVID járvány tükrében a kapcsolódó víz és szennyvíz kérdések felvázolásával
Cikkünk szakmánk területéről a települési vízgazdálkodás egyes új jelenségeit említi meg. A települési vízgazdálkodás egy holisztikus szemlélettel kezelhető, komplex tevékenység, ahol különböző szakemberek összehangolt együttműködésére van szükség, és különösen igaz ez a COVID által okozott mai helyzetre. Elolvasom
Dr. Kucsák Mónika – Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke – COVID-19 megjelenésének hatása a vízgazdálkodásra
A jelenlegi vészhelyzet, amit a COVID-19 vírus megjelenése okozott, számos újszerű helyzetet teremtett sok szakterületen, így a vízellátás és szennyvíztisztítás területén is. Elolvasom
Oszoly Tamás – Többcélú települési csapadékvíz gazdálkodás
A csapadékesemények időbeni eloszlása egyre rendszertelenebb. Egy-egy időszakon belül okoz problémát az aszályos időszak, és a településeken a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Még a gondosan kialakított csapadékvíz elvezető/kezelő rendszerek is túlterheltté válnak, de kiváltképp sokszorozódnak a problémák azon területeken, ahol még mutatóban sem létesült csapadékvíz elvezetés/kezelés. Elolvasom
