Dr. Kucsák Mónika – Dr. Bardóczyné Dr. Székely Emőke – Gondolatok, tapasztalatok és esetleges továbblépések a COVID járvány tükrében a kapcsolódó víz és szennyvíz kérdések felvázolásával
Cikkünk szakmánk területéről a települési vízgazdálkodás egyes új jelenségeit említi meg. A települési vízgazdálkodás egy holisztikus szemlélettel kezelhető, komplex tevékenység, ahol különböző szakemberek összehangolt együttműködésére van szükség, és különösen igaz ez a COVID által okozott mai helyzetre.
A teljesség igénye nélkül, néhány kapcsolható szakterület: *városrendezők, *városüzemeltetők (gazdák), *építészek, *épületgépészek, *építőmérnökök *környezetmérnökök *hidrológusok (vízgazdálkodók) *kertészmérnökök és *tájökológusok. Hozzátennénk még a zöldtetővel foglalkozó szakembereket, akik régóta elemzik ezt a kérdést.
Most az építészeket helyezzük a célkeresztbe, akik közül többen elgondolkodtak, hogy merre tart az építészet/élet a COVID járvány után, mik lesznek a tendenciák? A vízellátás-csatornázás- szennyvíztisztítás kapcsolódó gondolatait viszont jelen cikk szerzői teszik hozzá.
- Milyen hatások várhatók az életünkben COVID után?
Erre Szergej Makhno, ukrán építész és designer adja meg a lehetséges válaszokat, melyet hét pontban foglalt össze. Ha Makhno előrejelzései beválnak, akkor elmondhatjuk, hogy amit a környezetvédelmi mozgalmaknak nem sikerült elérni, azt a világjárvány elhozza magával.
A Covid-19 vagy SARS-Cov–2 vírus kitörésével az élet várhatóan már nem lesz olyan, mint amilyen korábban volt. Vannak optimistább és pesszimistább előrejelzések, de közös megegyezés van abban, hogy a járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági hanyatlás ellenére az emberiségnek lesz elég ereje az újjáépítéshez. Az értékrendszer azonban változni fog, akárcsak életünk és szokásaink, ebből pedig az otthonaink sem fognak kimaradni.
Az első lehetséges változás az építkezések tudatos átalakítása. Házak az apartmanok helyett: A sokemeletes épületekben sok ember zsúfolódott össze egy helyen, a tervezéskor azokat az egészségügyi és higiéniai szempontokat nem vették figyelembe, amelyek most különösen fontosak lennének. A világjárvány idején ugyanis az egyik legfontosabb megelőzési eszköz éppen a másokkal való érintkezés minimalizálása, a social distancing betartása. Egy lakóház esetében ez magába foglalja a liftek nyomógombjainak, az ajtókilincseknek, és az egyéb közös felületeknek az elkerülését is. Sokan élnek olyan lakásokban, amelynek nincs erkélye vagy terasza, ez pedig a házi karanténban még inkább megnehezíti az életet. A járványveszély elmúlásával ez arra késztetheti a többemeletes lakóépületben élőket, hogy elkezdjenek gondolkodni a házvásárlásban. A koronavírussal a házak iránti igény evolúciójának következő szakaszába lépünk: míg kezdetben a ház elsődleges feladata a biztonság nyújtása volt, hogy megvédje lakóit a rossz időjárástól, a ragadozó állatoktól, vagy éppen az ellenségtől. A jövőben az elkülönülő házakra azért is szüksége lesz az embereknek, hogy hatékonyan meg tudják valósítani a társadalmi elszigeteltséget. Makhno szerint ez azt is fogja jelenteni, hogy az emberek egy része elmenekül a városokból, amelyeket a vírusok és fertőzésének melegágynak és hordozójának tekint. Így az urbanizáció megállhat, az elnéptelenedő falvak kaphatnak egy új lehetőséget.
Feltehetően a nyitott tereket felválthatja a sokkal zártabb térkialakítás, ami biztonsági érzetet adhat. Bunkerszerű épületek a nyitott terek helyett: A járvány következtében szélesebb körben elterjedhet az, amit eddig leginkább csak apokaliptikus filmekben láttunk: a házakat úgy alakítják ki, hogy természeti katasztrófa vagy egy világjárvány esetén is menedéket nyújtson a lakóinak. Az élelmiszer és a víz biztonságos tárolására külön nyílásokat, helyiségeket alakítanak ki a pincében, de valószínűleg a közkedvelt amerikai konyhás tervezés is háttérbe fog szorulni. A bejáratot jól elkülönítik majd a többi helyiségtől, hogy az utcai viseletünktől a lakásban lépve azonnal megszabadulhassunk, és ne hordjuk körbe a lakásban a szennyeződéseket. A magyar épületeknél ez a szélfogó vagy előszoba rendszeresen tervezésre kerül, itthon így nem lesz e tekintetben nagy változás.
A nagyvárosi lét nem lesz biztonságos, erre készülve elképzelhető az önellátásra való áttérés: A jövő épületeit saját vízellátó rendszerrel fogják megtervezni, egyre elterjedtebbek lesznek a geotermikus kutak. Virágozni fognak az alternatív megoldások: a kályhák és kandallók új értelmet nyerhetnek, egyre többen gondolkodhatnak vegyes tüzelésű kazánban, vagy éppen napelemes rendszerekben. A cél a külvilágtól való teljes függetlenedés lesz, a másokkal való érintkezés kockázatainak minimalizálása
A víz- és levegőszűrő rendszerek elterjedése: A világjárvány elvonulása után megmaradhat az a félelem, hogy mi történik akkor, ha egy következő vírus belekerül a vízellátó rendszerekbe, ez pedig hozzájárulhat a víz- és levegőszűrő rendszerek elterjedéséhez. Az intelligens otthoni rendszerek gyártói erre rátehetnek egy lapáttal úgy, hogy alkalmazott technológiájukkal nemcsak a ház levegőjének hőmérsékletét, hanem annak minőségét is szabályozzák, szükség esetén automatikusan megtisztítják. Ezzel a problémakörrel a következő fejezetben foglalkozunk részletesebben.
Kipróbáltok, sok helyen működött. Márciustól sokan vannak még hazánkban is home office-ban.
