Barion Pixel

Dr. Fleit Ernő – Mikroszennyező anyagok a vizeinkben – valós veszély vagy felnagyított mítosz?

A mikroszennyező anyagokkal kapcsolatosan megfigyelhető, hogy el nem ülő harci táncot jár körülöttök az írott és az elektronikus sajtó, a média. A felröppenő hírek hallatán élénk és negatív lakossági reakciókat tapasztalhatunk, miközben a hatóságok és vízi közmű szolgáltatók többnyire halk és kevéssé meggyőző érvekkel reagálnak. Elolvasom

Dr. Kun Ágnes: A mikroszennyezők kockázata a használtvizek újrahasznosításában

Napjaink egyik legnagyobb globális környezeti kihívása a vízhiány, amelyet a klímaváltozás, népességnövekedés, növekvő ipari és mezőgazdasági vízigény következményei egyszerre hívtak életre. Azokon a területeken, ahol az édesvízkészlet nem elegendő a vízigény kielégítésére, a szennyvíz felhasználása számos esetben alternatív vízforrást jelenthet. Elolvasom

Huzsvár Tamás, Wéber Richárd, Dr. Hős Csaba: Ivóvízhálózatok tűzi- és ivóvízkapacitás növelése

Napjaink vízművei igen sokrétű elvárásokkal szembesülnek. A lakosság számára nélkülözhetetlen ivóvíz szolgáltatása mellett a tűz és katasztrófa-védelemben is igen jelentős szerep jut számukra a tűzcsapok üzemeltetése által. Az 54/2014-es kormányrendelet a szolgáltatókat jelöli meg mint a tűzcsapok felülvizsgálatáért és karbantartásáért felelős szervezetek. Elolvasom

Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr.: Vitaindító a fenntartható szanitáció útjainak megtalálása érdekében

Az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Céljai 6. pontjában található a 6.2. számú, a bolygónk szanitációjára vonatkozó SDG. ( A Szerkesztő megjegyzése: Sustainable Development Goals rövidítése), mely a MaSzeSz profilját szorosan érinti. Elolvasom

Dr. Veres Zoltán: Szennyvíztisztító telepek fajlagos költségei a telepeken jelentkező tevékenységek alapján

A Nyírségvíz Zrt.-hez tartozó 33 szennyvíztisztító telep fajlagos közvetlen költségeit vizsgáltuk úgy, mint energia, bérek, vegyszerek, poli-elektrolit, VTD. Ezen felül számoltuk a tisztításhoz indirekt módon összefüggésbe hozható költségeket (felhasznált víz, iszapkezelés költsége), de kihagytuk a csatornahálózat üzemeltetéséhez tartozó, illetve az általános osztott költségeket. A telepek mindegyike eleveniszapos technológiával működik. Elolvasom

Kornos Tibor – Rácz Tibor: Vízhozamszabályozó berendezések a csapadékvíz-gazdálkodásban

A városi környezet alapvető infrastruktúráját képezik a többletként jelentkező, vagy használt vizek elvezetésére szolgáló csatornák. A vízelvezetési feladatokkal kapcsolatban örvendetes fejlemény az, hogy a szennyvízelvezető csatornák kiépítettsége jelentős mértékben nőtt, és például Budapest esetében a teljes körű csatornázottság kimondható, és jelentős eredmény az, hogy a szennyvíz a fővárosban tisztítást követően jut a Dunába. Elolvasom

Kárpáti Árpád – Kiss Gábor – Volf Balázs: Lakossági szennyvíziszapok és rothasztásuk tapasztalatai II.

Mint a jelen tanulmányt megelőző összefoglaló cikkben (Kárpáti, 2018) már említésre került, a szennyvíztisztítás kiépítése során kezdetben csak a nagyobb szennyvíztisztítók primer és szekunder iszapmennyiségének további csökkentésére, stabilizálására történt rothasztó kiépítés. Elolvasom

Dr. Kárpáti Árpád PhD – Lakossági szennyvíziszapok és rothasztásuk tapasztalatai I.

A lakossági szennyvíztisztítás a szennyvizeinkbe kerülő hulladékaink veszélytelenné tételének a várhatóan hosszú távon is leggazdaságosabb módja. A veszélytelenné tétele azt jelenti, hogy egyrészt az emberre, s a hozzá közeli magasabb rendű szervezetekre (ivóvíz, fertőzések, betegségek), másrészt a vízi világra (élővizek növény és állatvilága) kell azt veszélytelenné tenni. Szennyező anyagait ehhez bizonyos mértékig el kell távolítani (mineralizálás széndioxiddá, partikuláris foszfáttá és nitrogénné) Elolvasom

Prof. Dr. Juhász Endre CSc. – Beszéljünk a szennyvíztisztítás IV. fokozatáról… avagy…A fenntartható IV. fokozat szükségessége, feltételei és lehetőségei Magyarországon

E cikk megírásával kevésbé tudományos ismertetés, hanem inkább a témára való figyelemfelkeltés volt a célom. Úgy gondoltam, hogy akár pozitív, akár negatív szemszögből nézve a kérdést, nem mehetünk el a tehetős országokban végbemenő újabb kutatási eredményekre alapozott technológiai fejlesztések mellett, tudva azt is, hogy lehetőségeink időben még messze elmaradnak hasonló rendszerek megvalósításától. Ez ügyben az európai országoknak nincs egységes állásfoglalása. A kockázat kényes és kérdéses fogalmát ki-ki büdzséjéhez méri. Magyarország – szerintem - csupán várakozási állásponton, a IV. fokozatú tisztítás megvalósítása kérdésében valószínűleg még hosszabb távon – még ha elkerülhetetlenül szükségessé válhat is - az eseményeket követő szemlélő szerepét képes csupán betölteni. Elolvasom

Vizsolyi Éva Cseperke; Varga Imre; Láng Győző; Varga József; Záray Gyula – Ferráttechnológia alkalmazása felszín alatti vizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítására

Kutatócsoportunk PIAC_13-1-2013-0191 K+F pályázat keretein belül a ferrát elektrokémiai előállítását és annak vízkezelésben való felhasználását tűzte ki célul. A ferrát mesterségesen előállított oxidálószer, mely hatékonyan képes lebontani a szerves szennyezőket például felszín alatti vízből. A projekt során létrehoztunk egy olyan berendezést, mely a ferrát „on site” előállítására képes. Elolvasom

Hírcsatorna

0
    0
    Kosár
    A kosár üresVissza a webshopba