Prof. Dr. Juhász Endre CSc. – Beszéljünk a szennyvíztisztítás IV. fokozatáról… avagy…A fenntartható IV. fokozat szükségessége, feltételei és lehetőségei Magyarországon
E cikk megírásával kevésbé tudományos ismertetés, hanem inkább a témára való figyelemfelkeltés volt a célom. Úgy gondoltam, hogy akár pozitív, akár negatív szemszögből nézve a kérdést, nem mehetünk el a tehetős országokban végbemenő újabb kutatási eredményekre alapozott technológiai fejlesztések mellett, tudva azt is, hogy lehetőségeink időben még messze elmaradnak hasonló rendszerek megvalósításától. Ez ügyben az európai országoknak nincs egységes állásfoglalása. A kockázat kényes és kérdéses fogalmát ki-ki büdzséjéhez méri. Magyarország – szerintem – csupán várakozási állásponton, a IV. fokozatú tisztítás megvalósítása kérdésében valószínűleg még hosszabb távon – még ha elkerülhetetlenül szükségessé válhat is – az eseményeket követő szemlélő szerepét képes csupán betölteni.
A hazai szennyvizes szakmai társadalom az elmúlt időszakban gyakran foglalkozott a gazdag országokban zajló IV. szennyvíztisztítási fokozat kutatási és gyakorlati kérdéseivel. Itthon az OVF. Vízgazdálkodási Tudományos Tanács által létrehozott – Dr. Melitcz Zoltán által vezetett – „ad hoc” bizottság készített beszámolót az egészségügyi kockázatot megtestesítő antropogén anyagok nemzetközi kutatási eredményeiről. Ezt követően az MTA VGTB Vízellátási és Csatornázási Bizottsága szintén napirendre tűzte ennek szélesebb körben történő bemutatását.
Amióta az angol biológusok felismerték, hogy az emberi tápcsatornán és a tisztító telepen átjutó terhesség gátló, ill. megszakító gyógyszerek miatt a Temzében, mint befogadóban a halak ivarja hátrányosan változott, a kutatók garmada vetette rá magát az antropogén anyagokkal való minél szélesebb körű ismeretek feltárására.
A két Világháború között a kutatás elsősorban a fegyverkezési célokra összpontosult. A vesztes országok „civil” kutatói az elhanyagolt polgári célú semleges témák között kerestek feladatokat, így az élővizek védelme került az egyik fontosnak tartott témaként előtérbe. Politikai megfontolásból a gyors ütemben gazdaságilag felzárkóztatott és megerősített Németország (NSZK) kutatói az USA, Anglia, Franciaország által diktált és szándékosan beszűkített, sőt bizonyos területeken tiltott lehetőségek miatt (hadi- és nehézipar, műszergyártás, stb.…) elsősorban e területen tudtak a nemzetközi élvonalhoz nem csupán felzárkózni, hanem hamarosan meghatározó szereplőkké válni. A gazdagabb országokban e kutatásokra szánt anyagi támogatás többszöröse az átlagosnál. A kutatók ott igyekeznek kihasználni a nyújtott lehetőségeket, mely során – költségekre való tekintet nélkül – produkálnak és propagálnak mások számára kevéssé nyomon követhető eredményeket. Természetesen minden témajelentés azzal fejeződik be, hogy további kutatás szükséges….
