Dr. Veres Zoltán: Szennyvíztisztító telepek fajlagos költségei a telepeken jelentkező tevékenységek alapján
A Nyírségvíz Zrt.-hez tartozó 33 szennyvíztisztító telep fajlagos közvetlen költségeit vizsgáltuk úgy, mint energia, bérek, vegyszerek, poli-elektrolit, VTD. Ezen felül számoltuk a tisztításhoz indirekt módon összefüggésbe hozható költségeket (felhasznált víz, iszapkezelés költsége), de kihagytuk a csatornahálózat üzemeltetéséhez tartozó, illetve az általános osztott költségeket. A telepek mindegyike eleveniszapos technológiával működik.
A kapott eredményekből kiderül, hogy a költségek jelentős része, az indirekt költségeken felül, az energia és bérek fajlagosaiból tevődik össze. A nagy szennyvíz mennyiséget kezelő telepek negatív korrelációs összefüggést mutattak a fajlagos költségesekkel. Ugyanakkor mivel a csatornahálózati költségeket nem vizsgáltuk, a szennyvíztisztító telepek agglomerációs központként, vagy egy településenkénti elhelyezésével történő rendszerek megvalósításának értékelésére szintén nem tértünk ki. Mindazonáltal, a napi 100 m3 mennyiség alatti szennyvizet kezelő telepek a számítások alapján veszteségesek.
Bevezetés
A szennyvíztisztítás költsége sok összetevőből áll. Az első leglényegesebb költség a telepek megépítése. Ma ezt Magyarországon jelentős részben EU-s támogatásból valósítják meg. Az ezt követően keletkező mindennapos költségek jelentik az üzemeltetési költséget, amikről rendszeres összehasonlító elemzés nem áll rendelkezésre, a felhasználók számára.
A jelenlegi számítási modellek igyekeznek a legrészletesebben figyelembe venni az összes valószínűsíthetően előforduló költség elemet (Ruiz-Rosa, 2016). Legyenek ezek azonban bármennyire is pontosak, nehéz őket precízen megtervezni.
A számítási eredményeket jól értelmezhető formába kell helyezni, hogy pénzügyes oldalról is befogadhatóak legyenek. A számlázási adatok az értékesített vízmennyiségen alapulnak, azonban fontos azt tudni, hogy a számlázott és tisztított mennyiség között mindig van különbség. Ezek főleg az illegális csapadékrákötésekből, és a lefolyástalan területek plusz csapadékvíz mennyiségéből adódnak.
Az elemzés célja az volt, hogy a kapott számokból kiterjeszthető legyen adott szennyvíztisztító telep méretekhez tartozó fajlagos költségek. Különböző számításokkal bővítettük ki a meglévő adatsort, hogy a potenciális költségcsökkentési pontokat feltárjuk. Továbbá szerettük volna, ha a kapott adatok felkeltik a figyelmet, hiszen ha az általános közfeladat ellátás bekerülési költsége prémium jelleget ölt, az gond.
