Kornos Tibor – Rácz Tibor: Vízhozamszabályozó berendezések a csapadékvíz-gazdálkodásban
A városi környezet alapvető infrastruktúráját képezik a többletként jelentkező, vagy használt vizek elvezetésére szolgáló csatornák. A vízelvezetési feladatokkal kapcsolatban örvendetes fejlemény az, hogy a szennyvízelvezető csatornák kiépítettsége jelentős mértékben nőtt, és például Budapest esetében a teljes körű csatornázottság kimondható, és jelentős eredmény az, hogy a szennyvíz a fővárosban tisztítást követően jut a Dunába.
A csapadékvíz elvezetés tekintetében a helyzet lényegesen rosszabb. A régebbi településrészeket jellemzően egyesített vízelvezető rendszerrel alakították ki, ezeken a területeken a szennyvízelvezetéssel együtt meg lett oldva a csapadékvíz elvezetése. Más kérdés, hogy milyen vízelvezetési biztonság kialakítását garantálhatják ezek a rendszerek, és különösen, megfelelnek-e a klímaváltozás kihívásainak. Az utóbbi évtizedekben az új vagy újonnan csatornázott településrészeken az elválasztott rendszerű csatornázás terjed műszaki és gazdasági megfontolások alapján. A csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése ugyanakkor nem követte a szennyvízelvezetés fejlesztését, erre kevesebb forrás állt rendelkezésre, vagy éppen az építésszabályozás a keletkezés helyén történő szikkasztással „megoldottnak” tekinti a kérdést. A ki nem épített csatornák, szikkasztók, vagy éppen a betemetett árkok miatt a víz az utcára kerül nagycsapadékok alkalmával, és elöntéseket okoz. Illegális megoldásokkal – például az elválasztott szennyvízcsatornára kötéssel – is gyakran lehet találkozni. Utóbbi esetben a szennyvízelvezető rendszer üzemét borítja fel, szennyvízelöntést okoz, átemelőket terhel túl, szennyvíztisztítók üzemét zavarja meg. A csapadékvíz elvezetésének szakszerű megoldása – a települési csapadékvíz-gazdálkodás – a közeli jövő elsődleges feladata lesz a kiépülő szennyvízelvezető rendszereket követően.
A zárt csapadékcsatornák kialakítása kapcsán említést érdemel, hogy a szennyvízelvezető rendszernél nagyobb átmérőjű csatornák alkalmazását igényli, emiatt lényegesen költségesebb a kiépítése. A csapadékvíz mértékadó mennyiségének meghatározása során, a klímaváltozás miatt hosszabb távon a nagyobb, intenzívebb csapadékok számának növekedésével kell számolni. Az igényelt nagyobb csatornákat jellemzően már közművesített utcákban kell elhelyezni, ahol sok esetben nem maradt már erre elegendő hely.
Elsősorban ez utóbbi problémák helyezik előtérbe az olyan megoldások alkalmazását, amelyek az elvezetendő csapadékvíz csúcshozamát és/vagy mennyiségét csökkentik.
A kérdés megoldására rendelkezésre álló megoldások megismertetése és népszerűsítése alapvető feladata a témában érintett műszaki szakterületeknek.
Külön kérdés a lefolyó vizek minősége, amely a következő időszak egyik alapvető feladatát jelentheti (Dulovicsné et Csapák 2017).
