Dr. Kun Ágnes: A mikroszennyezők kockázata a használtvizek újrahasznosításában
Napjaink egyik legnagyobb globális környezeti kihívása a vízhiány, amelyet a klímaváltozás, népességnövekedés, növekvő ipari és mezőgazdasági vízigény következményei egyszerre hívtak életre. Azokon a területeken, ahol az édesvízkészlet nem elegendő a vízigény kielégítésére, a szennyvíz felhasználása számos esetben alternatív vízforrást jelenthet.
A tisztított szennyvizek felhasználhatóak városi parkok, szabadidős parkok és sportpályák öntözésére, különböző víztestek vízellátására (evezős tavak, városi tavak), városon kívüli zöldterületek fenntartására (autópályák középső zöld területe, temetők), talajvíz visszatáplálásra, ivóvízbázisok vízutánpótlására, ipari felhasználásra egyaránt (Salgot és Folch, 2018). Leggyakrabban azonban a használt vizek ismételt felhasználása a mezőgazdaság által valósul meg, öntözővízként. A hazánkban is jellemzőegyre gyakoribb aszályos időszakok és a felszíni vízfolyások kisvizi időszakában mért alacsony vízállások hatásaként, a jövőben várhatóan regionálisan és időszakosan előfordulhat olyan mértékű vízigény, hogy az édesvízkészlet védelme miatt a növények vízellátását használt víz öntözésével lehet biztosítani.
