Oszoly Tamás – Többcélú települési csapadékvíz gazdálkodás
A csapadékesemények időbeni eloszlása egyre rendszertelenebb. Egy-egy időszakon belül okoz problémát az aszályos időszak, és a településeken a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék. Még a gondosan kialakított csapadékvíz elvezető/kezelő rendszerek is túlterheltté válnak, de kiváltképp sokszorozódnak a problémák azon területeken, ahol még mutatóban sem létesült csapadékvíz elvezetés/kezelés.
A városszerkezet előnytelen változása, az arra korábban alkalmatlannak tartott területek belakása, a zöldfelületek csökkenése, a burkolt felületek növekedése, a nem elégséges hatékonyságú csapadékvíz gazdálkodás következtében egyre több az elöntés, a káresemény, vita az általában vétlen víziközmű szolgáltató és a károsult között.
Az ezredfordulót követően megnövekedett az extrém intenzitású csapadékok, felhőszakadások során kialakult panaszok, károk gyakorisága.
A helyzet helyenként és időnként olyan súlyos, hogy az elkövetkező években az élet- és vagyonvédelmi szempontokat, a vízkárok elhárítását, pontosabban fogalmazva a megelőzését kell elsődlegesnek tekinteni. További jelentős szempont a talaj vízháztartásának javítása, a csapadékvíz hasznosítása. Az együttműködő csapadékvíz elvezető-tározó-késleltető-hasznosító rendszerek kiépítése halaszthatatlanná vált. Minden ésszerű, a lefolyást elérhető költséggel és érdemben késleltető, korlátozó megoldás alkalmazására is szükség van, melyek az adott helyszínen és körülmények között csökkentik a vízkár veszélyeztetettséget, javítják a lakosság életkörülményeit.
Az egyre kiszámíthatatlanabb, gyakori és nagy intenzitású csapadékeseményre biztonságot nyújtó válasz nincs, a kockázatot csak csökkenteni lehet. A problémakör kezelése alapos körültekintést és mérlegelést kíván meg, a körülmények, adottságok és a reális lehetőségek számba vételével, elemzésével.
