Barion Pixel

Kárpáti Árpád – Kiss Gábor – Volf Balázs: Lakossági szennyvíziszapok és rothasztásuk tapasztalatai II.

Mint a jelen tanulmányt megelőző összefoglaló cikkben (Kárpáti, 2018) már említésre került, a szennyvíztisztítás kiépítése során kezdetben csak a nagyobb szennyvíztisztítók primer és szekunder iszapmennyiségének további csökkentésére, stabilizálására történt rothasztó kiépítés. Elolvasom

Dr. Kárpáti Árpád PhD – Lakossági szennyvíziszapok és rothasztásuk tapasztalatai I.

A lakossági szennyvíztisztítás a szennyvizeinkbe kerülő hulladékaink veszélytelenné tételének a várhatóan hosszú távon is leggazdaságosabb módja. A veszélytelenné tétele azt jelenti, hogy egyrészt az emberre, s a hozzá közeli magasabb rendű szervezetekre (ivóvíz, fertőzések, betegségek), másrészt a vízi világra (élővizek növény és állatvilága) kell azt veszélytelenné tenni. Szennyező anyagait ehhez bizonyos mértékig el kell távolítani (mineralizálás széndioxiddá, partikuláris foszfáttá és nitrogénné) Elolvasom

Prof. Dr. Juhász Endre CSc. – Beszéljünk a szennyvíztisztítás IV. fokozatáról… avagy…A fenntartható IV. fokozat szükségessége, feltételei és lehetőségei Magyarországon

E cikk megírásával kevésbé tudományos ismertetés, hanem inkább a témára való figyelemfelkeltés volt a célom. Úgy gondoltam, hogy akár pozitív, akár negatív szemszögből nézve a kérdést, nem mehetünk el a tehetős országokban végbemenő újabb kutatási eredményekre alapozott technológiai fejlesztések mellett, tudva azt is, hogy lehetőségeink időben még messze elmaradnak hasonló rendszerek megvalósításától. Ez ügyben az európai országoknak nincs egységes állásfoglalása. A kockázat kényes és kérdéses fogalmát ki-ki büdzséjéhez méri. Magyarország – szerintem - csupán várakozási állásponton, a IV. fokozatú tisztítás megvalósítása kérdésében valószínűleg még hosszabb távon – még ha elkerülhetetlenül szükségessé válhat is - az eseményeket követő szemlélő szerepét képes csupán betölteni. Elolvasom

Vizsolyi Éva Cseperke; Varga Imre; Láng Győző; Varga József; Záray Gyula – Ferráttechnológia alkalmazása felszín alatti vizek szerves mikroszennyezőinek eltávolítására

Kutatócsoportunk PIAC_13-1-2013-0191 K+F pályázat keretein belül a ferrát elektrokémiai előállítását és annak vízkezelésben való felhasználását tűzte ki célul. A ferrát mesterségesen előállított oxidálószer, mely hatékonyan képes lebontani a szerves szennyezőket például felszín alatti vízből. A projekt során létrehoztunk egy olyan berendezést, mely a ferrát „on site” előállítására képes. Elolvasom

Dr. Bakos Vince, Dr. Gyarmati Benjámin, Dr. Laurent Vachoud, Kovács Réka, Cifka Fanni, Dr. Christelle Wisniewski: Az eleveniszap reológiai tulajdonságainak vizsgálata az iszap pehely szerkezet és ülepíthetőség függvényében II.

A magyar-francia kétoldalú projekt keretében végzett kutatás célja az volt, hogy az eleveniszap reológiai tulajdonságait megvizsgáljuk az iszappehely szerkezet alakulásának függvényében. Elolvasom

Dr. Bakos Vince, Dr. Gyarmati Benjámin, Dr. Laurent Vachoud, Kovács Réka, Cifka Fanni, Dr. Christelle Wisniewski: Az eleveniszap reológiai tulajdonságainak vizsgálata az iszap pehely szerkezet és ülepíthetőség függvényében

Az eleveniszap szerkezete és ülepedési tulajdonságai alapvetően meghatározzák a tisztítás hatékonyságát. A magyar-francia bilaterális projekt keretében zajló kutatás célja az volt, hogy az eleveniszap szerkezetének biotechnológiai eszközökkel történő átalakításával megvizsgáljuk, hogy a  Elolvasom

Dr. Kárpáti Árpád PhD.: Hagyományos eleveniszapos szennyvíztisztítás bővítése ultraszűrős iszapszeparációval

Napjainkban a membrán bioreaktor (MBR) a szennyvíztisztításban nagyon korszerűnek tűnő megnevezés. Az ilyen rendszerek egy hagyományos eleveniszapos bioreaktorból, és az ahhoz valamiképpen kapcsolódó, utóülepítést helyettesítő ultraszűrő membrán egységből állnak. Az ultraszűrő lehetővé teszi, hogy a gravitációs utóülepítőshöz képest a bioreaktor iszapkoncentrációja 3-4-szeresére növelhető legyen. Természetesen az utóülepítésnek, s az ultraszűrésnek is szükségszerűen jelentkeznek a bioreaktorra gyakorolt hatásai, üzemeltetési következményei. Az ülepítésnél ez az iszap szűrőhatása, valamint sűrűsödése, az ultraszűrésnél a permeábilitás változása, csökkenése a felületen kialakuló iszap, valamint az iszap rétegszűrését rontó komponensei koncentrációjának a növekedésével. Hogy az ultraszűrővel történő iszapszeparáció milyen változásokat okoz az eleveniszapban, s azok milyen módosításokat igényelnek a nitrigén és foszfor tápanyagok eltávolítása gyakorlatában, kialakításában, üzemeltetésében, ritkán magyarázzák a túlzottan általános berendezés leírások. A biológiai részletek pontosabb megismerése érdekében összegyűjtött alábbi rövid ismeretanyag az Olvasó ilyen irányú ismereteit próbálja kibővíteni. Elolvasom

Garai György: Szakaszos üzemű eleveniszapos szennyvíztisztítás

Az eleveniszapos szennyvíztisztítás folyamatos üzemű vagy szakaszos üzemű technológiával történhet. A folyamatos üzemű változat a XX: században az egész világon elterjedt. Elolvasom

Dulovics Dezsőné dr., Dr. Csapák Alex: A csapadékvíz minőségét befolyásoló tényezők és ezek hatásainak elemezése

A települési csapadékvíz-gazdálkodásban a felhasználás lehetősége és módja nagy részben függ a csapadékvíz mennyiségétől és minőségétől. Jelen tanulmányban elsősorban a hazai csapadékvíz minőségi vizsgálatok eredményeit ismertetjük, illetve azokat vetjük össze néhány nemzetközi eredménnyel. Elolvasom

A részlegesen tisztított szennyvíz közcélú hasznosítása (közfoglalkoztatás bevonása a víztározók építésétől, az energianövények termesztésén át a természetvédelemig)

Hírcsatorna

0
    0
    Kosár
    A kosár üresVissza a webshopba