UNWATER2023 – Virtuális MaSzeSz Sideevent a Vízkonferencián
A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség büszkén számol be az UN WATER2023 konferencián szervezett virtuális kísérőrendezvényéről. A program fókuszába a teljes körű és/vagy fogyasztóközeli WASH megoldások banki finanszírozhatósága és megfizethetősége, valamint a horizontális és vertikális szolidaritás szerepe került. Cím:
A VÍZ- ÉS SZENNYVÍZ-INFRASTRUKTÚRA BERUHÁZÁSI IGÉNYEI A SDG6 TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN
Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke főelőadóként mutatta be a fejlett világ jelenlegi adósságát a meglévő infrastruktúra karbantartása és rekonstrukciója szempontjából, valamint a településcsoportok közötti, méret szerinti árképzési és beruházási eltéréseket. Ez követően a fejlődő világban vizsgálta meg a problémát, és a jelenlegi helyzet illetve a nemzetközi közösség által kitűzött célok közti különbséget. Ebben az értelemben a program a problémafeltárásra fókuszált, kiegészülve olyan általános követelmények meghatározásával, mint a horizontális és vertikális szolidaritás, amelyet figyelembe kell venni a gyakorlati megoldások keresésekor.
Vendégelőadóink közül Johannes Lohaus, az Európai Vízügyi Szövetség főtitkára, megerősítette az európai hálózatokra jellemző kedvezőtlen tendenciákat, és hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a víz- és szennyvízhálózatok állami finanszírozásból, állami tulajdonban legyenek.
Ázsiából Zhou Zhou Zhiguang professzor, az ASEM Water Kutató és Fejlesztő Központ igazgatója, a kínai hálózat előretekintő 5 éves tervek alapján megvalósuló fejlesztését mutatta be.
Jendrek Luca, a Víz Világtanács európai ifjúsági küldötte, a fiatal generációt képviselve, a víz- és szennyvízhálózatok fejlesztési koncepcióját illetően a vegyes finanszírozási megoldások pártján foglalt állást.
A rendezvény folyamán két közvéleménykutatást is végeztünk. „Költenének-e annyit a vízszolgáltatásokra, mint amennyit a távközlésért fizetnek?” kérdésünkkel arra akartunk választ, hogy mennyire hajlandóak a fogyasztók személyes (anyagi) felelősséget vállalni a megfelelő víz- és szennyvízhálózat finanszírozásában. Kérdeztük továbbá, hogy mely szempontokat tartják fontosnak/fontosabbnak, a hálózatot illetően.
A túlnyomó többség (a válaszadók 3/4-e) nyitott volt arra, hogy felelősséget vállaljon, és megfelelő árat fizessen egy olyan szolgáltatásért, amely mindenekelőtt biztonságos vizet szolgáltat, másrészt megbízható, illetve a környezet számára is biztonságos. A jövő nemzedékek iránti szolidaritást is fontosnak tartják, ezt pedig szorosan követi a területi szolidaritás, melyre még mindig áldoznának a hallgatók.
A hallottak alapján minden eddiginél világosabbá vált, hogy két nagyon különböző utat kell követni (teljeskörű, illetve fogyasztóközeli megoldások), amikor ugyanarra a problémára keresünk megoldást (az emberek egészséges ivóvízzel való fenntartható ellátására, a környezetre ártalmatlan szennyvízelvezetés mellett). A kettő közötti választás a település méretétől (népsűrűség), és az ott élő emberek anyagi lehetőségeitől kell függjön, ami egyébként túlnyomórészt egybeesik a hálózat jelenlegi meglétével/nemlétével.
Néhány további tanulság:
-a szolgáltatási árnak a hálózat amortizációs költségét is tartalmaznia kell (felmérés)
-amikor vízellátási megoldásokon gondolkodunk, olyan gyakorlatias, reális megoldásokat kell választanunk, amelyekért a fogyasztók hajlandóak és képesek megfelelő árat fizetni.
–az árat és a költségeket illetően nincs helye képmutatásnak, őszintétlenségnek
Köszönjük résztvevőink és a rendezvény társszervezőinek közreműködését:
European Water Association
- Hungarian Water Partnership
- Kék Bolygó Alapítvány
- Global Water Partnership Magyarország Alapítvány
- Nemzeti Vízművek Zrt.
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Víztudományi Kar
- BCSDH Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Magyarországon
- ASEM Water Kutató és Fejlesztő Központ
