Planet 2023 MaSzeSz konferencia összefoglaló
Az agrár-, élelmiszeripari értékláncot fókuszba helyező Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Konferenciasorozat és a Hungexpo adott otthont a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség szeptember 28-i éves, országos konferenciájának. A konferencia szervezésében a Szövetség társszervezőnek nyerte meg az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, a Nemzeti Agrár Kamarát és a BCSDH üzleti fenntarthatósági tanácsot.
A „Kölcsönhatás és Egymásrautaltság – A települési- és agrár vízgazdálkodás az éghajlatváltozás tükrében„ című MaSzeSz konferencia a Planet fókuszához igazodva vizsgálta hogyan lehet egyidejűleg fenntartani a vízkészletek és az élelmiszertermelés biztonságát. Szakértőink körüljárták hogyan alakulnak a vízkészletek és a velük szemben támasztott igények a klíma és humán hatások nyomán, hogyan hasznosíthatóak a települési szennyvíztisztítás „termékei”. Áttekintettük milyen szabályozási lehetőségek állnak fenn a körforgásos gazdaság megvalósítására a készletgazdálkodás és az erőforrás hasznosítás/fejlesztés területén és milyen követendő megoldásokat, jó példákat látni a hazai és nemzetközi gyakorlatban.
Réthy Pál a konferencia megnyitóban kiemelte, hogy: „A megállíthatatlannak látszó urbanizációs folyamatok miatt olyan következményre kell felkészülni a vízgazdálkodásban, amelyeknek a kezelése a korábbiaktól eltérő személéletet, módszereket igényel”. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára rámutatott, hogy a jövőben új vízkészletek felé kell fordulni. A jövő agár- és vízgazdálkodásába az egyik kulcselem a tisztított szennyvíz lehet.
Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke arról beszélt, hogy a szövetség tevékenységének elsődleges fókusza a települési vízgazdálkodás, de ahogy a konferencia címe is mutatja tevékenységük nem választható el élesen az agrár vízgazdálkodástól. Jóllehet a települések a mezőgazdasági használókkal versengenek a szűkös, sok esetben szennyeződött vízkészletekért, ám a szereplők egymásra vannak utalva. A települési és az agrár vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek között kiemelt jelentősége van a folyamatos együttműködésnek, melynek csak egy eleme a tisztított szennyvíz hasznosítási lehetősége.
A Vízkészletek és a víz értékének alakulása a klíma és humán hatások nyomán címet viselő szekcióban a vízkészlet deficitről és növekvő igényekről, a megújuló és újrahasznosítható készletek visszatartási, illetve bevonási lehetőségeiről, a vízminőségi trendekről, a víz áráról és értékéről, ezek készletgazdálkodásban történő tényezővé válásáról beszélgettek a szakértők.
Török József a Kék Bolygó Klímavédelmi Alap startupokra vonatkozó befektetési politikájával ismertette meg a résztvevőket egy érdekfeszítő előadásban.
A Vízszükségleti igények és vízkínálati lehetőségek a mezőgazdaságban témakörben szervezett panelbeszélgetésben a víz termelői (on farm), valamint állami (off farm) szinten történő tájban tartásának fontosságáról, az alternatív készletekben rejlő lehetőségekről: a tisztított szennyvizekről, valamint a szennyvíziszapok (komposztok) mezőgazdasági területen történő újrahasznosításáról: minőségi elvárásokról, lehetőségekről, kockázatokról, költségekről, megtérülésről és ösztönzőkről cseréltek eszmét a résztvevők.
Megismerkedhettünk két gyakorlati példával is a Nemzeti Vízművek Zrt munkatársai előadásában. Veress Hajnalka és Fekete Alexandra a Tiszamenti Regionális Vízmű és az Alföldvíz szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításáról tartott és körforgásos gazdaságban betöltött szerepéről tartott előadást.
Az Innovatív kezdeményezések a települési és a mezőgazdasági vízgazdálkodás összehangolásában elnevezésű szekcióban a K+F együttműködések és támogatási rendszerek fontossága, valamint az egyre inkább teret-hódító és a vízmegtartásban kritikus jelentőségű, regeneratív mezőgazdaság vitte a beszélgetések vezérfonalát.
A konferencia szakmai részét záró Integrált vízgyűjtő gazdálkodás a klímaváltozás tükrében című panelbeszélgetésen a vízgazdálkodási és vízi környezetgazdálkodási keretirányelv (VKI) adta keretek és fejlesztési lehetőségek, a zöldítési kötelezettségek és a VP agrárkörnyezeti programjainak vízvédelmi szempontú kialakítása, az agráriumon belüli agrár-ökológiai szolgáltatások nyújtása, a Low-Tech megoldások továbbá az agrár klímaadaptáció volt a fókuszban.
A konferencia célja az volt, hogy láttassa a víz összekötő szerepét, a két ágazat közti kölcsönhatásokat, a nélkülözhetetlen víztudatosságot, a mikro- és makroszintű tudományos, ipari, üzleti felelősség fenntarthatóság irányába történő elmozdításának lehetőségét.
A konferencián elhangzottak alapján tisztán látszik, hogy mind a vízellátás, vízbiztonság, mezőgazdasági termelés, öntözéstechnológia területén milyen irányú szemléletváltásra van szükség. A Víz értékének fel- és elismerése, kulcsa annak, hogy a hármas globális válság (klímaváltozás, környezetszennyezés, biodiverzitás csökkenés) jelentette kihívásokkal fel tudjuk venni a harcot. Amennyiben a vízkészletnek nem tulajdonítunk értéket és a mezőgazdasági felhasználásra ingyen, a lakossági-ipari felhasználásra pedig mindössze 4 forint/köbméter áron – gyakorlatilag ingyen – biztosítjuk, a csapadékvíz-elvezetést (mivel az nem közműszolgáltatás) ingyenesen várjuk el, a jövő – és immár a jelen – egyik legkomolyabb gazdasági erőforrását veszélyeztetjük. Ennek felismerése, tudatos nevelés, lakossági ismeretterjesztés ad lehetőséget egyedül az elengedhetetlen elmozdulásra.
A konferenciának a konkrét üzeneteken-túli egyik legfontosabb mondanivalója az ágazatokon átívelő együttműködés fontossága, amit a társszervezők részvétele is jól mutat. A Szövetség a jövőben is hatékony és egyre intenzívebb együttműködésre törekszik a kapcsolódó ágazatok szervezeteivel.
Kiosztásra került a dr Benedek Pál díj, mely minden évben egy igazán kiemelkedő szakmai teljesítményt-nyújtó szakembernél talál gazdára. A 2023 év díjazottja a MaSzeSz alelnöke: Molnár Attila a települési vízgazdálkodás hiteles és elismert képviselője, aki az innovatív megoldások elkötelezettjeként, hosszú ideje aktív szerepet vállal a MASZESZ elnökségében, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a fiatal szakembereket, a szakmai utánpótlást.
A japán nagykövet, Otaka Masato gesztusával zárult a Szövetség 2023 évi konferenciája. A Kék Bolygó Alapítvány és a Japán Nagykövetség megajándékozta a konferencia résztvevőit, a Szövetséget és Magyar-Japán Baráti Társaságot, őfelsége, a japán császár: Naruhito által írt vizes témájú könyvvel: „Naruhito – A vizi szállítás története – a világ vizei”.
