Összefoglaló a Használt vizek hasznosítása – korlátok és lehetőségek c. konferenciáról
A tisztított szennyvíz erőforrásként való elismeréséhez a technológiai tudás mellett megfelelő gazdasági ösztönzőkre, következetes szabályozásra és a vízkészletek pontosabb számbavételére is szükség van.
Az újravíz hasznosítása olyan szemléletváltást igényel, amelyben a tisztítás után rendelkezésre álló víz a további felhasználás lehetséges forrásaként jelenik meg. Ennek megvalósítása egyszerre műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi feladat. A megfelelő technológiák és szabályozási feltételek kialakításában meghatározó az egyetemek, a szolgáltatók, a felhasználók és a döntéshozók együttműködése, hangzott el a konferencia nyitóbeszédében.
A téma részletes áttekintésére szervezte Szövetségünk 2026. november 12-én a Rejtett erőforrásaink konferenciasorozat részeként a „Használt vizek hasznosítása – korlátok és lehetőségek” című szakmai konferenciáját. Az Óbudai Egyetemen megtartott esemény társszervezője a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Hidrológiai Társaság volt.
A technológia rendelkezésre áll, a megtérülés kérdéses
A konferencia összefoglalójaként kijelenthetjük, hogy a használt vizek újrahasználatához szükséges technológiai megoldások hosszú ideje rendelkezésre állnak. A települési, ipari és mezőgazdasági vízhasználatból származó vizek megfelelő kezeléssel ismét felhasználhatók; a konkrét megoldást a víz összetétele és a tervezett felhasználás követelményei határozzák meg.
A szélesebb körű alkalmazás egyik legfontosabb akadálya a gazdasági környezet. Ha az elsődleges vízkészletek igénybevételének költsége alacsony, a felhasználók számára kevésbé térülnek meg a víz visszaforgatását szolgáló beruházások. Ez a probléma a tisztított szennyvíz mellett a csapadékvíz hasznosítását is érinti. A műszaki lehetőségek gyakorlati alkalmazásához tehát a megtérülés feltételeit is meg kell teremteni.
A konferencia a használt vizek hasznosítását a szabályozási és vízkészlet-gazdálkodási kérdésektől a technológiai megoldásokon át a gyakorlati alkalmazásokig járta körül. A nemzetközi és hazai helyzetképet bemutató előadások a körforgásos gazdaság jogszabályi hátterével, a tisztított szennyvíz stratégiai erőforrásként betöltött szerepével, valamint az alternatív vízforrások vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe illesztésével foglalkoztak. A debreceni példa a szennyvíz vízkészletként történő hasznosításának városi lehetőségeit mutatta be.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A technológiai és felhasználási előadásokban szó esett az energiaerdők vízellátásáról, az öntözési és ipari hűtési alkalmazásokról, a membrán-bioreaktoros (MBR) tisztításról, valamint a felhasználási célhoz igazodó szennyvíztisztításról. A gyakorlati példák között szerepelt a székesfehérvári Sóstó vízpótlása, a tisztított szennyvíz és a fermentlé öntözési felhasználása, továbbá az ipari szürkevizek hasznosítása. A program kitért a mikroszennyezők kérdésére és a szürkevíz hidrogén-előállításban való felhasználására is.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |

A szakmai napot a korlátok és lehetőségek közös megvitatására teret adó panelbeszélgetés zárta, Patziger Miklós moderálásával. A záró panelbeszélgetés a víz újrahasználatának gazdasági, szabályozási és szemléletbeli feltételeire irányította a figyelmet. A technológiák rendelkezésre állnak, elterjedésükhöz megfelelő ösztönzők és együttműködés szükséges. A szemléletváltást a szóhasználatnak is követnie kell: a megfelelően kezelt vízre az adott felhasználási célnak megfelelő, igazolt minőségű tiszta vízként, értékes erőforrásként kell tekintenünk.
A rendezvényen adtuk át a 2026. évi Dr. Benedek Pál-díjat, amelyet dr. Patziger Miklós, a MaSzeSz alelnöke vehetett át. A BME tanszékvezetőjeként, egyetemi tanáraként oktatói, kutatói és szakmai közösségépítő munkájával egyaránt szolgálja a hazai vízágazat fejlődését és a mérnöki utánpótlás képzését. A nemzetközi szakmai közösségekben végzett tevékenységével, valamint nemzetközi együttműködések szervezésével hozzájárul a magyar vízipari tudás nemzetközi láthatóságának és elismertségének erősítéséhez. Munkássága összekapcsolja az egyetemi tudást, a gyakorlati mérnöki feladatokat és a nemzetközi szakmai tapasztalatcserét. Az elismeréshez a teljes Szövetség nevében szívből gratulálunk.


Nagyon szépen köszönjük előadóinknak, a társszervezőknek és támogatóinknak, hogy közreműködésükkel a rendezvény sikeresen megvalósulhatott!















