Elhunyt Tompos Ágnes

Mély megrendüléssel értesítjük tagjainkat volt kolléganőnk, Tompos Ágnes korábbi MaSzeSz titkár haláláról.

Ágnest kollégaként és emberként egyaránt nagyra becsültük. Kedvességét, elhivatottságát és emberségét szeretettel őrizzük emlékeinkben.

Családja az alábbi szavakkal búcsúzott Ágitól:

„Zsizsi, Ági, Miss Copf, Ágnes, Anya, Kicsim. Ugyanaz az ember, számtalan megszólítás, számtalan szerep: anya, feleség, gyermek, testvér, családtag, barát, sporttárs, ismerős, kolléga.

Ez mind ő volt és ennél sokkal több. Olyan ember, akivel közös emlékeink, élményeink vannak, akit szerettünk, és aki szeretett minket.

Szüleinek a kötelességtudó gyermek, húgának a támogató testvér, unokatestvéreknek a kislány, akivel bejárták Ábrahámhegyet, közösen játszottak, néha a tilosban jártak.

A karatés edzőtársaknak a tehetséges klubtárs, aki kitartóan járt az edzésekre, edzőtáborokba, eljutott a fekete övig és néhányan vele közösen érték el a csapat ifjúsági Európa bajnoki aranyat.

Iskolatárs, aki a főiskolás évfolyamtársakat lovagolni csábítja és a környezetével megszeretteti a lovakat, a természetet.

A kedves, a feleség, aki mindenben szeretne jobb lenni, aki 3 nyelven beszél, két diplomát szerez, de ez nem számít, ő nem erre büszke. Egyszerűen szeretne közelebb kerülni a nagybetűs Ember-hez, ami elérhetetlen, de tiszta, megkérdőjelezhetetlen értékrendet ad. Aki férjét, gyerekeit saját példájával inspirálja és egyszerűen boldog szeretne lenni velük.

Anya. Aki, éveken keresztül áll a jég mellett fia, Gergő jégkorong edzésein, majd folytatja a kialakult hagyományt lánya, Lilla műkorcsolya és jégtánc edzésein, versenyein.

Barátainak ő a mindig kedves mosolyú fiatal lány, majd asszony, aki érdeklődik mindenki hogyléte felől és végighallgat minden családi történetet. Aki boldogan meséli, hogy a gyerekekkel együtt készítették a süteményt, salátát a baráti összejövetelre, és ezeket csak ő tudta olyan jól készíteni. A barát, aki büszkén küldi a gyerekekről a fényképeket, a versenyvideókat, mert ők és a társa a mindenei, akik miatt mindennel meg akar küzdeni és minden szavából süt a szeretet, ha róluk beszél. Aki bögréből issza mindig a vizet és már fiatalon rosszul tájékozódik, de a kedves szétszórtsága és fanyar humora mindig velük lesz, ott lesz minden nap, minden összejövetelen és ünnepen.

Természetesen nem tökéletes, néha kicsit hirtelen, de mindent megtesz a gyerekeiért, és gondolkodás nélkül adja fel karrierjét, vállalva a főállású családanya szerepét.

Az utazó, aki az Antarktiszon kívül minden földrészen járt. A német nyelv tanulásához ösztöndíjat szerzett Németországban, íjászatot tanított az USA-ban, mindezt azért, hogy nyelvtudása fejlődjön. A MÁV nagy családjával, szüleivel, majd később nélkülük beutazták a vonattal elérhető helyeket.

Meglátogatta barátait Ausztráliában, majd férjével folytatta az utazást néha sátorral, néha szállodában, itthon vagy külföldön. Az utazások a gyerekek születése miatt ritkultak, majd amikor lehetőség lett volna visszatérni a rutinhoz, megérkezett a COVID. Így az első komoly külföldi út a gyerekekkel füstbe ment. Maradtak az edzőtáborokhoz, a versenyekhez kapcsolódó 2-3 napos utak, és természetesen az elmaradhatatlan ábrahámhegyi nyaralás.

Az egyik ilyen nyaralás végén a veszprémi állatkert volt a program, ahol egy furcsa találkozás történik az unokatestvérrel. Zsizsi áll, néz, nem válaszol amikor szólítják,  férje halálra rémül, nem érti a helyzetet. Majd hirtelen minden visszatér a normál kerékvágásba, elbeszélgetnek, hazatérnek.

Az orvosi vizsgálat agydaganatot mutat, elkezdődnek a kezelések, a félelmek és reménykedések. Hullámhegyek, hullámvölgyek. Az utazások szünetelnek. A jobb időszakokban Zsizsi dolgozik, még egy törökországi  barátokkal közös nyaralás is belefér. De az 5-ik év után már elkerülhetetlen a műtét, az orvosi eredmény nem megfelelő.  A szerető anya elkeseredik és már nem magáért küzd, hanem becsületből, a családért. Kapaszkodnak a reménybe az utolsó szalmaszálba, de eljön az idő, amikor az orvostudomány már nem tehet többet és indulni kell az utolsó nagy utazásra az ismeretlenbe.”

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség  vezetősége őszinte részvétét fejezi ki férjének, gyermekeinek, családjának és mindazoknak, akik ismerték és szerették őt.

Nyugodjon békében!