EXPOAPA 2025, Bukarest

Dr Kovács Károly PhD, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke, a Román Vízügyi Szövetség (ARA) vezetőjének meghívására Bukarestbe érkezett és részt vett a dél-kelet európai térség legjelentősebb szakmai programján, az EXPOAPA 2025 eseményen.

Károly paneltagként részt vett a nemzetközi seregszemle keretében szervezett magas szintű regionális kerekasztal-beszélgetésen, melynek témája „A vízügyi ellenállóképesség Kelet-Európában” volt. A rendezvény az újonnan elindított Európai Víz Ellenállóképességi Stratégia keretében valósult meg.

A tanácskozást Jessika Roswall, európai biztos vezette, és számos döntéshozó, szakértő, valamint a vízügyi ágazat képviselői vettek részt a régió különböző országaiból. A beszélgetés középpontjában a vízhiány, a szennyezés, az éghajlati hatások és a vízinfrastruktúrára nehezedő egyre növekvő nyomás álltak – ezek a problémák különösen súlyosan érintik Kelet-Európát.

Balról jobbra: Arthur Guischet EWA főtitkár, Jessica Roswall, az Európai Bizottság környezetvédelemért, a víz ellenálló képességéért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Katherina Schilling IAWD igazgató és Dr Kovacs Károly, MaSzeSz elnök, EWA korábbi elnöke

A megbeszélések során komoly ellentétek kerültek felszínre, amelyek a térség vízügyi kihívásaiból fakadnak. Mindez hangsúlyozta a reziliencia – azaz az alkalmazkodóképesség – sürgető szükségességét, valamint annak legfontosabb pilléreit:

• A vízkörforgás helyreállítását és védelmét
• Víz-tudatos gazdaság kialakítását minden érintett szereplő bevonásával
• Tiszta, megfizethető ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás biztosítását mindenki számára
• A lakosság reziliencia erősítésébe történő bevonását

A plenáris és kerekasztal-beszélgetések során Dr. Kovács Károly bemutatta a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség valamint az Európai Víz Szövetség (EWA) által feltárt problémákat és megállapításokat.
Kiemelt kérdésként merült fel, hogyan lehet víz-tudatos gazdaságot építeni minden szereplő bevonásával, ha sem a döntéshozók, sem az érintettek nem férnek hozzá átlátható és megbízható információkhoz a víz valódi értékéről és költségeiről?

Ez magában foglalja:

• a vízkészletek költségeit,
• az infrastruktúra és szolgáltatás költségeit,
• a csapadékvíz-gazdálkodás kiadásait,
• a környezeti költségeket,
• valamint az elmaradt intézkedésekből eredő veszteségeket.

Mindez annak tudható be, hogy hiányzik az uniós Víz Keretirányelv (WFD) egyik alapelvének – a teljes költségmegtérülés – meghatározása és gyakorlati útmutatója.

További kérdésként felmerült, hogyan lehet érvényt szerezni a „szennyező fizet elvnek”, ha sem a felhasználók, sem a szennyezők nem tudják, pontosan mit és mennyit kellene fizetniük? Illetve hogyan lehet helyreállítani és megvédeni a vízkörforgást, ha a víz és a kapcsolódó közszolgáltatások alulértékelése miatt a kezelt szennyvíz újrahasználata vagy az esővíz-hasznosítás nem térül meg a magánszektornak?

Pozitív példaként bemutatta, hogy a megfizethetőség terén jó helyzetben vagyunk – a háztartások összkiadásának legkisebb hányadát a közüzemi vízszolgáltatások teszik ki. Nemzeti és nemzetközi statisztikák szerint minden jövedelmi kategóriában ez 2% alatt van.

Kitért arra, hogy nagy volumenű kutatások azt mutatják, hogy a lakosság hajlandó lenne többet fizetni a vízszolgáltatásokért. Vagyis a társadalomban kimutatható a szándék a jövő nemzedékek iránti szolidaritásra: ma többet fizetni a jövő vízbiztonságáért és a fenntartható vízinfrastruktúráért.
A stakeholderek túlnyomó többsége (több mint 90%) hajlandó lenne ugyanannyit fizetni a vízért, mint a telekommunikációért. Üröm az örömben: jelenleg háromszor kevesebbet fizetnek a vízért, csak erről nem tudnak.

A víz-tudatos gazdaság előmozdítása érdekében Elnök úr több konkrét intézkedést is javasolt és felajánlott:

• az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) által kidolgozott „Dinamikus Költségelemzés Útmutató – (DCC)” alkalmazását, amely pénzügyileg megalapozott vízgazdálkodási döntéseket tesz lehetővé,
• vízkreditek bevezetését a csapadékvíz hasznosítására, különösen a városi esővíz-szennyezések akár 25-szörös csökkentéséért, továbbá a klímaadaptáció és megelőzés támogatására (például: 1 m³ esővíz párolgás 700 kWh energiamegtakarítással járhat – beruházási megtérülés akár 1 éven belül)
• szakmai kapacitásfejlesztést és társadalmi szemléletformáló kampányokat a vízügyi szakmai szervezetek támogatásával

Jessica Roswall biztos asszony üdvözölte az EWA által felajánlott nemzetközi együttműködési lehetőségeket az afrikai (AfWASA) és ázsiai (ASEM WATER) partnerszervezetekkel.
A megbeszélések a közeljövőben folytatódnak.

Az EXPOAPA keretében rendezett Regionális Vízügyi Fórum a szakma kiemelt rendezvénye volt,  stratégiai és releváns keretet biztosított arra, hogy az ágazat szereplői világos és határozott üzenetet közvetíthessenek az Európai Bizottság felé, megerősítve elköteleződésüket az olyan alapvető ágazati prioritások mellett, mint a vízhiány megelőzése, a vízkészletek ellenállóképességének növelése, a szakképzett munkaerő súlyos hiányának orvoslása, valamint a víz- és szennyvízkezelésre vonatkozó uniós irányelvekhez való halaszthatatlan igazodás.