A MaSzeSz első 10 évéről Somlyódy László, a MaSzeSz elnöke Az alapítás Immár tíz éve, hogy néhány, a szennyvíztisztítás hazai fejlődéséért felelősséget érző szakember1 - több európai országhoz hasonlóan - elhatározta a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség civil szervezetként történő létrehozását.Az alapító "szülők" ezzel is elő kívánták segíteni a vízminőség- és a környezet védelme érdekében a fenntartható szennyvízgazdálkodás feladatainak megoldását.ASzövetség feladatainak meghatározásához a nagy múltú német Abwassertechnische Vereinigung (ATV) szolgáltatta a mintát. A MaSzeSz taglétszámának gyors növekedése igazolta a létrehozás időszerűségét: ez 1997 végére elérte a 150 fő természetes személyt, illetve a 26 jogi személy tagot, amely mutatók 2002-re megkétszereződtek.Az indulásban jelentős segítséget nyújtott a Német Környezeti Alapítvány szennyvíz programja, ami egyúttal német-magyar-cseh-lengyel együttműködést is katalizálta.   Célok és tevékenységi körök A MaSzeSz tagjai szakemberek, vállalatok és egyéb intézmények. A szervezet küldetését az érintett kormányzati szervezetek, az önkormányzatok, a tervező-, kivitelező-, tanácsadó-, és üzemeltető vállalatok, oktatási és szakképzési intézmények, továbbá azok szövetségeinek és szakembereinek összefogásával, és érdekegyeztetésével kívánja teljesíteni. A MaSzeSz célja hozzájárulni a szennyvízgazdálkodás és vízminőség-védelem műszaki, tudományos, gazdasági, szabályozási, engedélyezési, finanszírozási és egyéb vonatkozásainak javításához, a magas színvonalú hazai gyakorlat kialakításához. Kissé részletesebben kifejtve célunk: (a) a szennyvíz-gazdálkodási szakemberek szövetségbe tömörítése, annak érdekében, hogy tervezői, üzemeltetői, szakértői, tanácsadási és konzultációs munkájukhoz támogatást kapjanak; (b) együttműködés kifejlesztése az oktatást, a tervezést, a megvalósítást és az üzemeltetést végző szervezetek és az önkormányzatok, valamint a területi szervezetek szakemberei között; (c) külföldi és hazai ismeretek célzott átadása, közreműködés műszaki irányelvek elkészítésében, az EU jogharmonizációban és az EU VKI implementálásában; és (d) gondoskodni a tagok érdekvédelméről, a szakmai színvonal emeléséről és a szakmai etika betartásáról.   A MaSzeSz főbb tevékenységi formái - a teljesség igénye nélkül - a következők: szakmai rendezvények szervezése; kiadványok megjelentetése, kutatási- és korszerű nemzetközi technológiai eredmények széleskörű ismertetése - elsősorban az átvétel elősegítése érdekében; vitafórumok megteremtése; a szervezett oktatás és nevelés segítése; helyi és regionális tapasztalatok elterjesztése/ hasznosítása; termékek és szolgáltatások minő sítése; és az önkormányzatok szakterületi munkájának támogatása. Mindezek megvalósításához a szövetség a kommunikáció legkorszerűbb eszközeit hasznosítja (lásd az immár hat éve létező honlapunkat: www.maszesz.hu). A MaSzeSz tevékenysége tartalmazza természetesen az együttműködést más hazai szakmai szövetségekkel (Hidrológiai Társaság, MAVÍZ, Magyar Mérnök Kamara Vízimérnöki Tagozat stb.), a környező országok szervezeteivel (német, osztrák, cseh, szlovák, lengyel stb.), továbbá a hazai képviseletet nemzetközi szervezetekben (IWA2, EWA stb.).   Néhány eredmény 1998-ban alapos előkészítő munkát követően indítottuk be a MaSzeSz kéthavonta megjelenő szaklapját, a Hírcsatornát. A Szövetség tevékenységében kulcsszerepet játszó Dulovics Dezső szerkesztésében készülő kiadvány sokoldalú információival méltán vált népszerűvé: tartalmaz rövid friss híreket, beszámol a nemzetközi szakmai élet eseményeiről, megjelennek benne tartalmas cikkek - részben a rendezvényeinkhez kapcsolódóan - és olyan külföldi szakcikkek fordításai, amelyek a széleskörű hazai szakma számára relevánsak. Felvállal aktuális "feljövő" technológiák átfogó bemutatását is (például membrán), de említhetném a hazai gondjainkkal foglalkozó "Zsebünkre megy sorozatot is".   Az elmúlt tíz évet számos országos, nemzetközi és kisebb rendezvény jellemezte. A témaválasztást alapvetően a hazai igények határozták meg. Példaként említem az országos, több száz fő részvételével lebonyolított konferenciáinkat, amelyek szennyvíztechnikával, hulladékgazdálkodással, a csatornázás és szennyvíztisztítás európai és hazai műszaki-gazdasági kérdéseivel stb. foglalkoztak. További rendezvényeink témái: szennyvíziszapok elhelyezése, a kis és közepes méretű települések szennyvízgazdálkodása, a közép-nagy szennyvíztisztító telepek továbbfejlesztési problémái, újdonságok a szennyvíztisztításban, kistelepülések csatornázása és szennyvíztisztítása, megújuló energiák forrásai a szennyvíztisztítás területén, és szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója. A felsorolás távolról sem teljes. Említhetném még azt, hogy friss EU tagságunkat 2004 májusában a "Csatornázási és szennyvíztisztítási létesítmények megfelelőségi követelményei az Európai Unióban" című konferenciánkkal köszöntöttük, de aktívan részt vettünk a 2001. évi "Szennyvízelvezetés és tisztítás aktuális kérdései Magyarországon" című, az Országgyűlés több bizottsága által kezdeményezett parlamenti nap szervezésében is.   2002-ben a Magyar Szabványügyi Testület tagjává váltunk és bekapcsolódtunk a csatornázás-szennyvíztisztítás területén folyó munkába. Kidolgoztuk első műszaki irányelvünket, amely a gyökérmezős szennyvíztisztítás kialakításával és üzemeltetésével foglalkozott. A gyakorlati igények kielégítésére szolgáló fórumokat szerveztünk (ezek közül egy példa a hazai szennyvíztisztítás követelményrendszerének megvitatása volt) és ígéretes előrehaladást értünk el a  szomszédolás" program területén. Szakmai munkánkat sokoldalú elismerés kísérte. Ennek egyik jele, hogy a 2002 óta a "Víz az Élet Alapítvány" által kiadott hat Reitter Ferenc-díjból ötöt kiváló tagtársaink kapták: Benedek Pál, Öllős Géza, Juhász Endre, Solti Dezső és 2007-ben, kimagasló életmű teljesítményéért Dulovics Dezső. Az elmúlt évek tehát komoly előrelépést hoztak, és ebben külön is kiemelem Dulovics Dez ő és Kovács Károly önfeláldozó munkáját.   A kihívásokról Természetesen nem csak sikerekről számolhatok be. Voltak rendezvényeink, amelyek nem keltettek kellő érdeklődést. Érdekérvényesítő képességünkön is sokat kell még javítani. Előrehaladásunk lehetne gyorsabb a fiatalok bevonásában és az alulról jövő kezdeményezések indukálásában. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az előttünk álló feladatok egyre összetettebbekké válnak, amelyekhez a MaSzeSz felépítésének és m ködésének is illeszkednie kell. A teljesség igénye nélkül csak néhány területet sorolunk fel: A következő évtizedben további óriási fejlesztések elé nézünk a csatornázás és szennyvíztisztítás területén. Mintegy ötszáz új telep fog létesülni, amelyek megtervezésekor nem pusztán az EU települési szennyvíz direktíva betartását kell szem előtt tartanunk, hanem az EU egységes vízpolitikájának, az un. Víz Keretirányelvnek megfelelően a "jó állapot" elérését is, ami szükségessé teszi befogadó kritériumok meghatározását és terhelhetőségi számítások elvégzését. A telepek jelentős része kis és közepes lesz, ami óhatatlanul igényli az ilyen jellegű korszerű tervezési és üzemelési ismeretek elterjesztését, és mindezek révén erős, néhány markáns technológiára épülő hazai szennyvíz iskola vagy "ipar" megteremtését. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján megérett az idő a szektor konszolidációjára. Ennek számottevő előrelépéshez kell vezetnie a projektek előkészítésében, a pályáztatásban, a részletes technológiai tervezésben, a bonyolításban, a finanszírozásban és a támogatási rendszerben, a jogszabályalkotásban, alapvetően a szakmaiság, a hatékonyság és a takarékosság javítása érdekében. Az elmúlt évtized során a vízfogyasztás és a keletkezett szennyvíz mennyisége 40-50 %-kal csökkent és a trend még mindig folytatódik. Az eredmény szokatlanul "sűrű" szennyvíz, amelyet gyakran az igen kedvezőtlen, a biológiai tisztításban való hatékony felhasználhatóság szempontjából alacsony C:N arány is jellemez (ez a csatornahálózati nagy tartózkodási idő eredménye - anaerob körülmények következtében számottevő mennyiségű szén távozik a rendszerből széndioxid formájában). Ezzel is összefüggésben fel kell ismernünk azt, hogy a "kommunális szennyvíz" fogalom, mint általános tervezési "alapinformáció" idejét múlta. A sikeres technológiai alkalmazások előfeltétele, szemben a másutt esetleg jól bevált eljárások automatikus átvételével a nyers szennyvíz frakcionálásával kezdődő korszerű reaktortechnikai tervezés. Ez igényli a legfrissebb kutatási eredmények széleskörű gyakorlati elterjesztését Számítanunk kell egyre újabb és kisebb mennyiségű szennyezők megjelenésére (például az EDS anyagok) és az általuk okozott gondok megoldására. Olyan kurrens területek, mint az iszapkezelés mellett kiemelten kell majd foglalkoznunk a szaghatások kezelésével, a záporvizek elvezetésével és a városi nem-pontszerû szennyezések szabályozásával. A fejlett országokhoz hasonlóan fokozódó jelentõséget kell, hogy kapjon a rekonstrukció, a vagyongazdálkodás, a teljesítmény mutatók bevezetése és a benchmarking.   A MaSzeSz - fiatal szövetség - tevékenységi körének bõvítésével és mûködésének korszerûsítésével szeretne hozzájárulni az új igények kielégítéséhez. Remélem, hogy a jövõben egyre több szakember fog aktívan részt venni munkánkban a különbözõ területeken, amelynek eredményeként rendszeresen jelentkezhetünk korszerû kiadványokkal, konferenciákkal és rövid idõtartamú, intenzív továbbképzõ tanfolyamokkal. Mindezek az érdekképviselet erõsítésével együtt vezethetnek olyan széles körben elismert szakmai szövetséghez, mint amilyen az EU országok többségében már ma is megtalálható. Mindez széleskörû, újszerû összefogást is igényel, amely a MaSzeSz egyik legfontosabb feladata, együttmûködve a szakma összes meghatározó szereplõjével.   A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Hírcsatorna c. periodikájának 2007-es jubileumi száma a szervezet működésének első 10 évéről:   MaSzeSz - Hírhozó 2 Somlyódy László: A MaSzeSz elsõ tíz évérõl 3 Rémai János : TÍZ ÉVES A MaSzeSz 6 Mellékletek 13     A teljes szám letöltése (PDF) »