MASZESZ

Dr. Bakos Vince, Dr. Gyarmati Benjámin, Dr. Laurent Vachoud, Kovács Réka, Cifka Fanni, Dr. Christelle Wisniewski: Az eleveniszap reológiai tulajdonságainak vizsgálata az iszap pehely szerkezet és ülepíthetőség függvényében II.

A magyar-francia kétoldalú projekt keretében végzett kutatás célja az volt, hogy az eleveniszap reológiai tulajdonságait megvizsgáljuk az iszappehely szerkezet alakulásának függvényében.

A 2015-16. évben elért eredményekre támaszkodva, és a kidolgozott reológiai mérési módszerrel, két egyidejűleg üzemeltetett folytonos üzemű eleveniszapos modellrendszert működtettünk, az egyikben viszkózus iszappuffadást, a másikban ún. low S – low DO fonalasodást előidézve. Az eredmények azt mutatták, hogy a drasztikus ülepedés romlást okozó változások – az extracelluláris poliszacharid túltermelés és a fonalasodás – egyaránt, de különböző mértékben a viszkozitás és a konzisztencia növekedését eredményezték. A 3,5 g/l eleveniszap koncentráció mellett végzett reológiai mérések eredményei arról tanúskodtak, hogy ún. „double gap” (koncentrikus henger) mérőfej alkalmazásával a jellemzően alacsony viszkozitás tartományban pontosabb eredmények érhetők el, mint ún. lap-lap elrendezéssel.


Kulcsszavak: eleveniszap, fonalasodás, viszkózus iszappuffadás, reológia, viszkozitás

 

Bevezetés, a kutatás célja
Bár egyre gazdagabb szakirodalom (Seyssiecq et al. 2003, Estiaghi et al. 2013, Ratkovich et al. 2013) foglalkozik az eleveniszap reológiai tulajdonságainak különböző tényezők szerinti függésével (pl. iszapkoncentráció, hőmérséklet, szerves anyag tartalom, stb.), az eleveniszap pehelyszerkezet és ülepíthetőség alakulásának függvényében végzett, reológiai tulajdonságokra vonatkozó vizsgálatok nem jellemzőek, a téma irodalma hiányosnak mondható.


Az eleveniszap reológiai tulajdonságainak vizsgálatát a 2015-16-ban végzett kísérletek során kidolgozott mérési módszerekre és eredményekre (Bakos et al. 2017) támaszkodva folytattuk 2017-ben. A 2016 tavaszán végzett laboratóriumi modellkísérlet során nem vált egyértelművé, hogy az iszap ülepedésének leromlásával megnövekedő viszkozitást és konzisztenciát a fonalasodás, avagy a viszkózus iszappuffadás okozza, ill. melyik szerkezetváltozás milyen mértékben felelős értük. Miután a korábbi kísérletben a fonalasok és az extracelluláris poliszacharidok együttes túlzott jelenléte volt jellemző, ezúttal két külön rendszerben céloztuk elérni önmagában a fonalasodást és a viszkózus iszappuffadást.


Ennek megfelelően két különböző folytonos üzemű laboratóriumi modellrendszert üzemeltettünk, amelyek egyikében az extracelluláris poliszacharidok (EPS: extracellular polisaccharides) túltermelése (Kovács, 2017), míg a másikban a fonalas iszappuffadás előidézése (Nagy, 2017) volt a cél. A kapott eredmények lehetővé tették az alkalmazott reológiai mérési módszerek összehasonlítását, valamint a két rendszer és a 2016-ban kivitelezett kísérlet eredményeinek összehasonlító értékelését is.
Tovább olvasom a cikket >>>

Ismerje meg tagjainkat!

Célunk egy olyan szakmai közösség létrehozása, amely lehetőséget biztosít az ismeretmegosztásra és gyakorlatorientált megoldások kidolgozására a települési vízgazdálkodás területén tevékenykedő szakemberek együttgondolkodása révén.

Tagjaink

  • A DONAUCHEM Vegyianyag Kereskedelmi Kft. a nemzetközi DONAU CHEMIE-csoport tagja.A 170 éves múlttal rendelkező cégcsoport 3 ausztriai gyára minőségi vegyianyagok széles termékskáláját állítja elő magas színvonalon. Anyavállalta, a bécsi székhelyű…